|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Mezei Tibor László 2005. május 9.A Stúdium Alapítvány frissen megalakult kiadójának első kiadványát mutatták be Marosvásárhelyen, az alapítvány könyvtárában. A háromkötetes egyetemi jegyzet szerzői a MOGYE Gyógyszerészeti Karának oktatói, dr. Tőkés Béla és dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanárok, valamint dr. Donáth-Nagy Gabriella egyetemi adjunktus. A kémia alapjai /Stúdium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely/ három kötetből – Általános kémia, Szervetlen kémia és Szerves kémia – áll. Mezey Tibor László ügyvezető igazgató ismertette a kiadó célját: a marosvásárhelyi állami felsőoktatás jó minőségű kiadványokkal való támogatása. A három kötetes munka az Arany János Közalapítvány támogatásával készült, a csíkszeredai Alutus Rt. nyomdájában. /(bodolai): A kémia érdekes is lehet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./2006. április 12.Megjelent Dr. Kincses Ajtay Mária Kábítószerek – Szenvedélybetegségek című szakkönyve, a Studium Alapítvány kiadásában. A könyvet Marosvásárhelyen dr. Mezei Tibor László, a Studium Alapítvány ügyvezető igazgatója ismertette. /Mészely Réka: Kábítószerek – Szenvedélybetegségek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./2009. október 13.Dr. Pongrácz Antal post mortem megjelenő szakkönyvét mutattak be a múlt héten a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A rögzített fogpótlásokról szóló kötetet dr. Kovács Dezső professzor és dr. Markovics Emese méltatta. Jelen volt Mezei Tibor, a Stúdium Alapítvány kiadójának vezetője, valamint dr. Pongrácz Mátyás, a szerző fia is. A másfél évvel ezelőtt elhunyt dr. Pongrácz Antalról dr. Kovács Dezső professzor elmondta, örül, hiszen sok év munkáját veheti könyv formájában a kezébe, és szomorú, mert jó barátját elvesztette. Dr. Pongrácz Antal életének jelentős részét a sport töltötte ki, I. éves fogorvos- hallgatóként már ifjúsági világbajnok lett, három olimpián vett részt. Mégis ellenállt a nagy klubok csábításának, hiszen itthon akarta folytatni fogorvosi tanulmányait. A nyolcvanas évek végén került a fogpótlástani tanszékre, ahol haláláig oktatott. Diákjai nagyon szerették. /Mezey Sarolta: A fogorvos kenyere. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./2011. április 16.EME-orvoskongresszus SzatmárnémetibenA magyarországi és marosvásárhelyi orvostanárok csütörtöki továbbképzõ elõadásai után a Szatmárnémeti �?szaki Színházban tartották az ünnepélyes megnyitót. A helyi szervezõbizottság elnöke, Vass Zoltán fõorvos köszöntõjét követõen Cseke Attila egészségügyi miniszter beszélt az egészségügy aktuális kérdéseirõl. Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Süveges Ildikó professzor, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Balla Árpád, a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány elnöke, valamint Egyed Zsigmond Imre, az EME szakosztályi elnöke köszöntötte az ülésszak résztvevõit, majd átadták a kitüntetéseket. Lencsés György-díjban Kun Imre Zoltán nyugalmazott endokrinológus professzor részesült. A Pápai Páriz Ferenc Alapítvány Egyed Zsigmond Imre és Szabó Béla orvosprofesszorokat részesítette elismerésben, továbbá a kezdõ kutatók sorából Mezei Tibor László fiatal patológust. Itt jelentették be, hogy a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyéresi Árpád gyógyszerész egyetemi tanárt, nyugalmazását követõen beválasztotta az egyesület szenátusába. A nagykárolyi Collegium Régizene Együttes mûsora zárta az ünnepséget, majd a közeli étteremben nyitófogadást rendeztek. Pénteken délelõtt a színházteremben négy plenáris elõadást tartottak. Délután és másnap délelõtt a Református Gimnázium tantermeiben zajlottak a szekció-elõadások. A 15 szekcióban 130 dolgozatot és 18 posztert mutattak be. A legtöbb elõadó Marosvásárhelyrõl érkezett, 46-on Magyarországról jöttek, a fõvárosin kívül valamennyi ottani egyetemi központ képviseltette magát. Kolozsvárról mindössze hárman jelentkeztek elõadással: Gaal Viola (onkológia), Gaal György (orvostörténet), Tuka László (gyógyszerészettörténet). Szombaton reggel a székesegyházban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a római katolikus püspök palotájában fogadta a résztvevõket. Délben a záróülésen Egyed Zsigmond Imre értékelte az ülésszakot: ezúttal 358-an vettek részt, köztük 240 orvos. A választmány döntése értelmében a jövõ évi kongresszust Marosvásárhelyen rendezik. A délutáni autóbuszos kirándulásra száznál többen iratkoztak fel. Kaplonyban a Károlyi család kriptáját, �?rmindszenten az Ady-, Szõdemeteren a Kölcsey-szülõházat és múzeumot tekintették meg, a záró vacsorára Tasnádon került sor. GAAL GY�?RGY Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 5.Orvos- és gyógyszerész-tudomány magyar nyelvenA több mint 150 évvel ezelõtt, 1859-ben, gróf Mikó Imre kezdeményezésére és támogatása által megalapított Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) keretében 1906-ban vált önállóvá az Orvostudományi Szakosztály (O.SZ), amely 1990 után bontakoztathatta ki széles körû tevékenységét. Taglétszáma nagymértékben kibõvült, jelenleg 1250-en vannak az aktív tagok. Mivel a gyógyszerészeket is soraiba fogadta, az utóbbi években felvette az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály (OGYSZ) nevet. A minden évben más városban megrendezett tudományos konferenciák nemzetközi rendezvényekké nõtték ki magukat, így az orvos- és gyógyszerész-továbbképzõk nagy érdeklõdésnek örvendenek. Az egyesület szakmai folyóiratát, az Orvostudományi �?rtesítõt (amely 1976 óta jelenik meg), sikerült akkreditált folyóirattá minõsíttetni, a szakosztály pedig az Országos Orvoskollégium által is elismert orvostovábbképzés szervezõ egységévé vált. Az idén az EME az OGYSZ XXI. tudományos ülésszakát Szatmárnémetiben rendezte meg. Erdélyben, a magyar orvosoknak és gyógyszerészeknek a legjelesebb eseménysorozata a Keresztény Orvosok Szövetségének éves közgyûlésével kezdõdött, ahol újra bebizonyosodott, hogy a huszonegyedik században is érdemes követni a keresztény szellemiséget, hiszen ez egyaránt jó a betegnek és az orvosnak is. Az �?szaki Színház nagytermében tartott ünnepélyes megnyitón Cseke Attila egészségügyi miniszter reálisan és meglehetõsen borúlátóan ismertette a hazai egészségügy aktuális problémáit, kiemelten foglalkozott az orvosok elvándorlásával, valamint azzal a ténnyel, hogy sok beteg a külföldi kórházakban keresi a gyógyulást.A tanácskozásoknak és elõadásoknak az �?szaki Színház, a Református Gimnázium és az Astoria Szálló gyûlésterme adott otthont, és 358 résztvevõvel (45 határon túli), 11 szekcióban 138 dolgozatot mutattak be, a gyógyszertani, belgyógyászati, sebészeti, endokrinológiai, fogorvosi, patológiai, onkológiai, hematológiai, közegészségtani, gyermekgyógyászati, nõgyógyászati, infektológiai, ortopédiai és ideggyógyászati témakörökben. Hagyományos módon a konferencián díjak átadására is sor került, a Lencsés György tudományos díjat idén dr. Kun Imre endokrinológus professzornak adományozták, a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját dr. Egyed Zsigmond és dr. Szabó Béla professzoroknak, valamint dr. Mezei Tibor patológus tanársegédnek ítélték oda. A szatmári róm. kat. püspöki székesegyházban tartott ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Ft. Schönberger Jenõ megyés püspök és Nt. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese. A komoly, tudományos programmal eltöltött napok és a záróülés után egy rendkívül tartalmas kirándulásnak örülhettek a résztvevõk. Adyfalván meglátogattuk a nagy költõ szülõ- és emlékházát, Kaplonyban a Kákolyi-kriptát, majd Szõdemeteren Kölcsey Ferenc szülõházát. Az idei konferencia is bizonyította, hogy egyesületünknek a szakmai tevékenységen túlmenõen, fontos szerepe van a magyar orvosi és gyógyszerészeti közösség formálásában, az együvé tartozás érzésének fenntartásában, amely fontos eleme lehet megmaradásunknak. Dr. Vajda Sándor fõorvos Nyugati Jelen (Arad) 2012. április 23.Változtatni kell a gyógyszerpolitikánEME-ülésszak Szovátán Érdekes előadások hangzottak el pénteken délelőtt az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának XXII. ülésszakán, amelyet a hét végén tartottak a Szováta Szállodában. Az ünnepélyes megnyitón részt vett dr. Ritli László egészségügyi miniszter, szombaton délelőtt pedig az egészségügyi tárca volt vezetőivel, államtitkáraival tartottak megbeszélést az erdélyi betegellátásról. Nyitóbeszédében a tárcavezető elmondta, hogy a romániai lakosság elöregedéséhez nem alkalmazkodott sem az egészségügyi, sem a szociális rendszer. Ismertette, hogy Romániában a korábbi évekhez képest az egyharmadára csökkent a gyermekhalandóság, mégis az első helyen állunk Európában. A legtöbb csecsemő otthon, légúti fertőzésben hal meg. A miniszter véleménye szerint a központosítás lebontása hasznos volt a kórházak esetében, s a helyhatóságok támogatásával ma közel félszáz jól felszerelt, szépen rendbe tett kórház működik az országban. Ennek ellenére továbbra is tenni kell azért, hogy a betegek nagy részét ne a kórházakban kezeljék. Romániában évi 250-300 dollár jut egy betegre, s továbbra sem lehet látványos javulásra számítani a finanszírozás terén – tette hozzá. Ezért változtatni kell a gyógyszerpolitikán, hogy a rendelkezésre álló összegeket hatékonyabban lehessen elkölteni. Beismerte, hogy kritikussá kezd válni az elvándorlás az egészségügyből, elmondta, hogy a vizitdíjra vonatkozó törvényt visszaküldték a parlamentnek, s hogy az új egészségügyi törvény, amelyet vitára bocsátanak, nagyobb teret enged a privatizációnak az egészségügyben. A neurodegeneratív kórképekről, a kinureninnek e betegségek kialakulásában játszott szerepéről és a neurológiai betegségek kezelésének lehetőségeiről tartott színvonalas, érdekes előadást dr. Vécsei László egyetemi tanár, a szegedi Általános Orvosi Kar dékánja, aki népes kutatócsoport eredményeit foglalta össze. Az előadó hangsúlyozta, hogy az agyvérzéses betegeket minél hamarabb kórházba kell szállítani, hogy a trombolízissel megakadályozzák az agyszövetvesztés fokozódását. Az idegsejt-károsodások megelőzése azért fontos, mivel az elvesztett idegsejteket nem lehet újakkal pótolni. Előadásában beszélt arról is, hogy migrén esetében is, amely elsősorban a nőket érinti, kisagyi léziók mutathatók ki, s a kinurenin-anyagcsere ebben a kórképben is szerepet játszik. Mindebből kiindulva vette számba a gyógyítás lehetőségeit, amiben fontos szerepe lehet a már említett anyagnak, a kinureninnek. Áttekinthető, mindenki számára érthető előadásban mutatta be dr. Nagy Örs egyetemi tanár mindazt, amit a csípőtáji törések kezeléséről a nem ortopédsebésznek is tudni érdemes. Beszélt a különböző töréstípusokról, a combnyaktörés felismerésének jeleiről, a különböző protézisekről és a műtéti eljárásokról, a szegezéstől a teljes protétizálásig. Dr. Szendrei Kálmán, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Tanszékének professzora, a gyógynövények és kábítószerek kiváló szakértője szenvedélyes hangú előadást tartott arról a beláthatatlan veszélyről, amelyet az újabb szintetikus kábítószerek, az úgynevezett designerdrogok jelentenek. Felhívta a figyelmet arra a két ellentétes, világméretű jelenségre, hogy míg a felnőtt lakosság körében megnőtt a természetes anyagok, a gyógynövények iránti érdeklődés, a fiatalok egy része naponta szedi be az ismeretlen szintetikus kábítószereket, amelyeket ügyes kémikusok állítanak elő újabb és újabb, az ellenőrzés számára követhetetlen formában, s árusítanak az interneten. A designerdrogok tehát olyan új tudatmódosító szerek, amelyeket a drogellenőrzési rendszer megkerülésével állítanak elő és forgalmaznak az illegális piacon. Ezek között vannak a katinon származékai, amelynek hatóanyagát az ENSZ genfi laboratóriumában 1975-ben a friss növényből az előadó állította elő. Az anyag azóta beláthatatlan pályát írt le, amelyből újabb szereket állítanak elő. Szendrei professzor bemutatta a designerdrogok fő típusait és hatásmechanizmusát, valamint az új kockázatokat, és megfogalmazta a tennivalókat is. Idézzük elgondolkoztató mondatát: "Ma egy tömeges méretű humán »kísérlet« folyik az ifjúság aktív részvételével", amelynek a közép- és hosszú távú kockázatai beláthatatlanok. Lekötötte a hallgatóság figyelmét a dr. Varga Gábor, a Semmelweis Egyetem Orálbiológiai Tanszékének professzora által tartott előadás. A vendégtanár Fogat fogért? címmel arról a kutatómunkáról számolt be, amelynek a célja: emberi fogbélből és parodontális ligamentumból származó őssejtek izolálása és jellemzése a parodontális szövetek részleges vagy teljes regenerációjára felhasználható őssejtek azonosítása érdekében. A megnyitó után a tudományos ülésszak a szekcióülésekben folytatódott: gyógyszerészet, nőgyógyászat-sebészet, kísérletes orvostudomány, belgyógyászat, kardiológia, endokrinológia, ortopédia, szemészet, fül-orr-gégészet, megelőző orvostan, közegészségtan, egészségpolitika, egészségügyi szervezés, ideggyógyászat, infektológia, labordiagnosztika, mikrobiológia, patológia, onkológia, gyermekgyógyászat, ahol hazai és magyarországi előadók mutatták be dolgozataikat. A konferenciaközpont előcsarnokában kilenc látványos posztert tekinthettek meg a résztvevők. Az ülésszak csütörtökön délután továbbképző tanfolyamokkal kezdődött és bemutatták a Studium Könyvkiadó legújabb kiadványát, Horváth Emőke és Mezei Tibor Szülészeti és nőgyógyászati patológia című könyvét. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2013. március 23.Az erdélyi orvosképzés ünnepeA Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség s egyben az erdélyi magyar orvosképzés ünnepének nevezte a XX. jubileumi Tudományos Diákköri Konferenciát Madár István, a rendezvény főszervezője. Az elmúlt két évtized lehetővé tette a tudományos szaknyelv jobb elsajátítását és gyakorlását – hangsúlyozta a MOGYE diákja, aki hozzátette, hogy 130 hallgatótársa vett részt a szervezésben oktatóik támogatásával. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke örömmel nyugtázta, hogy az idén százéves Kultúrpalota a fiatalok rendezvényének ad otthont, akik az elmúlt évtizedek során a világ minden tájára elvitték a marosvásárhelyi egyetem hírét-nevét. A tudományos diákköri tevékenység a tehetséggondozás legfontosabb módja – hangzott el dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes beszédében. Az orvosi egyetem professzora hozzátette, hogy e tevékenység a kitartó, pontos munka iránti belső igényt, a kreativitás kibontakozását, a tudományos kutatás iránti érdeklődést, az érvelés készségét, az értékek iránti tiszteletet erősíti meg a leendő orvosokban, gyógyszerészekben. A konferencia résztvevőinek lehetőségük nyílik dolgozatuk kivonatát az Orvostudományi Értesítőben közölni, a tanároknak pedig megkönnyíti az utánpótlás kinevelését. Az ismereteket a legkönnyebben anyanyelven lehet átadni, de a tudományosság globális jellegét figyelembe véve arra biztatta a hallgatókat, hogy menjenek el külföldre tanulni, és térjenek vissza, oktatótársainak pedig azt, hogy teremtsenek ehhez megfelelő körülményeket. Húsz évvel ezelőtt egy tanteremből indult, a XX. TDK-n pedig már 240 dolgozatot mutatnak be – emelte ki a rektorhelyettes, aki köszönetet mondott a diákoknak a szervezésért s a felkért előadóknak a részvételért. A szaknyelvet minden rezidens orvosnak anyanyelven is ismernie kell – hangzott el dr. Mezei Tibor, egykori TDK-főszervező beszédében, aki a kapcsolatok építésének fontosságára hívta fel a diákok figyelmét, a tanárokét pedig arra, hogy vonják be a fiatalokat a munkába. A konferencián közel 500-an vesznek részt, és 240 tudományos dolgozatot mutatnak be, kétharmad részt belföldi, egyharmad részt a magyarországi egyetemekről érkezett hallgatók – válaszolta kérdésünkre Tubák Nimród a szervezők nevében. A XX. TDK csütörtökön dr. Kun Imre nyugalmazott endokrinológus professzor előadásával kezdődött, aki az étvágy kialakulásának és szabályozásának rendkívül bonyolult folyamatait mutatta be, s beszélt az elhízás kezelésében használt gyógyszerek hatásáról és mellékhatásáról, majd a különböző szekciókban folytatódott a dolgozatok bemutatása. A péntek reggeli ünnepélyes megnyitón a marosvásárhelyi Művészeti Líceum tizedik osztályos diákjainak kvartettje játszott. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely), 2015. május 30.A magyar orvosképzés hetven évét idézték felA marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 70 évét ünnepelték péntek este a Kultúrpalota nagytermében. Az ünnepi rendezvényen egykori végzősök, mai orvostanhallgatók, vendégek, meghívottak vettek részt. Mihály király 1945 május 29-én írta alá azt a Királyi Rendeletet, amellyel létrehozta a Kolozsvári Magyar Tannyelvű Állami Egyetemet. A határozatot a 70. évforduló tiszteletére szervezett ünnepségen Szabó Béla professzor olvasta fel, hangsúlyozva az egyetemalapítás indoklását is, miszerint a magyar fiatalko tanulhassanak anyanyelvükön. Az oktató felidézte: az orvosi kar Marosvásárhelyre költöztetése tulajdonképpen egy kompromisszum volt, ugyanis a román kollégák gáncsoskodása miatt nem működött az eredeti megegyezés, miszerint a magyar professzorok és hallgatók közösen gyakorlatozhatnak az erre a célra kijelölt klinikákon a román egyetemmel. Kényszermegoldásként költöztek tehát Marosvásárhelyre, egy rossz állapotban levő épületbe, és kezdték szinte a nulláról az egyetemépítést. „Ma az egyetem vezetősége megfeledkezik a királyi rendeletben leírtakról, arról, hogy magyar tannyelvű egyetemet hozott létre Mihály király. Példa erre az volt román uralkodónak a közelmúltban felavatott szobra, amelynek talapzatába azt vésték, hogy 70 éves a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, elhallgatva az eredeti hivatását. Mi ez, ha nem történelemhamisítás?” – tette fel a kérdést Szabó Béla professzor. Sebestyén Spielmann Mihály művelődéstörténész a rendezvény házigazdájaként köszöntötte a jelenlevőket. Marosvásárhelyiként, történészként, személyes okokból is kötődik e nagy múltú egyetemhez – mondta –, amely meghatározta a város életét, de Erdély értelmiségét is. Az intézmény ugyanis nem csupán orvosokat adott, de költőket, írókat, képzőművészeket és zenészeket is, hiszen köztudott, hogy az orvosok szakmájuk mellett a művészeteket is magas szinten művelték. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott oktatóinak visszaemlékezései során dr. Dienes Sándor ny. egyetemi tanár, Általános Orvosi Kar, dr. Bocskai István, ny. egyetemi tanár, Fogorvosi Kar és dr. Gyéresi Árpád, ny. egyetemi tanár, Gyógyszerészeti Kar a kezdetekről beszéltek, diákévekről, egykori tanáraik emlékét idézték fel. A visszaemlékezések során kis videofilmeket is bejátszottak, ahol Dr. Szabó Árpád, Dr. Papp Zoltán, Dr. Péter Mihály és Dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanárokkal készített interjút láthatott a közönség. A rövid zenei momentum után az ünnepi beszédek következtek: Dr. Lőrinczi Zoltán, egyetemi docens: A rendszerváltás és a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés című előadásában az elrománosodást, a magyar nyelvű oktatás ellehetetlenítését ismertette. Dr. Szilágyi Tibor, egyetemi tanár: A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a 2011-es Tanügyi Törvény árnyékában című értekezésében felvázolta mindazt, ami a törvény létrejötte után történt az egyetemen. Elmondta, a négy esztendő alatt hét tanügyi miniszter váltotta egymást, ígérete mindnek volt, de azt egyikük sem tartotta be. Ahogy az is valamennyiükre jellemző volt, hogy a magyar kar által iktatott kérvényekre, beadványokra, soha nem adtak választ, holott a román törvények szerint egy hivatalba iktatott kérvényre harminc napon belül válaszolni kell. Az oktató felsorolta mindazt, amit a sajtó révén a nagy nyilvánosság is megismert: a tárgyalásokat, a kompromisszumokat, a miniszteri látogatásokat, a román hallgatók spontán tiltakozását a magyar nyelvű oktatás ellen, a magyarok villámcsődületét a törvény tiszteletben tartásáért, az önszerveződésre való törekvéseket, a szenátussal való mindenkori küzdelmet sorolta. Felidézte: 2012. szeptemberében került sor az úgynevezett hétpontos tárgyalásra, három magyar és három román tanár, valamint három miniszter jelenlétében. A találkozó súlyát mutatja – mondta –, hogy az oktatási minisztert az egészségügyi és a védelmi miniszter is elkísérte Marosvásárhelyre. „Ahogy a legutóbbi események során kiderült, eddig burkoltan, a háttérben akadályozták a törvény megvalósítását, most már nyíltan kimondják, hogy nem kell azt alkalmazni” – jelentette ki Szilágyi. Dr. Mezei Tibor, egyetemi adjunktus: Itthon maradni nem elég című rövid előadásában arra biztatta a hallgatókat és mindazokat, akik az egyetemre készülnek, hogy ne hagyják magukat, a legnagyobb ellenség ugyanis a saját kishitűsége az embernek. Végül Tubák Nimród, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke beszélt arról, hogy milyen diáknak lenni Marosvásárhelyen a XXI. században. Zárszóként Dr. Szabó Béla vonta le a végkövetkezetést: továbbra is érvényes az, hogy törvény ide, vagy oda, MOGYE-ügyben nem változik semmi. „Játsszuk az európai színezetet” – tette hozzá, miközben dúl a nacionalizmus, a magyar nyelvű oktatás teljes elsorvasztására irányuló tendencia. A marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés 70 éve című könyvet Sebestyén Spielmann Mihály méltatta. Az Erdélyi Múzeum Egyesület gondozásában megjelent kötet szerzői a kezdetektől idézik fel az egyetem történetét, kitérve a karok és a tanszékek megalakulására és működésére. Az ünnepi hangulat művészi színvonalához Péter Zsuzsa és Péter Béla, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia hegedűművészei járultak hozzá. Antal Erika maszol.ro, 2017. november 23.Tizenegy fiatal kutató a tudomány emberközpontúságáértA Magyar Tudomány Napja Erdélyben 16. Fóruma megnyitóját november 24-én, pénteken tartják a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. Bitay Enikő EME-főtitkár elmondta, hasonlóan a múlt év sikeres rendezvényéhez, idén is a plenáris előadások megtartására különböző szakterületeket képviselő fiatal kutatókat kértek fel, figyelembe véve a szakosztályok javaslatait. Bemutatjuk röviden az Erdélyi Múzeum-Egyesület idei tudománynapi előadásai megtartására felkért fiatal kutatókat és előadásuk témáját. 1. Mara Gyöngyvér (biológus, egyetemi docens, Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar, Biomérnöki Tanszék; a BBTE Biológia-Geológia Karán ökológusként diplomázott 1998-ban): Növény-baktérium kapcsolat: alkalmazott mikrobiológiai kutatások A rizoszféra komplex közösségeknek ad életteret, magában foglalva a növények gyökerét, talajbaktériumokat és gombákat, fonálférgeket és gyűrűsférgeket, valamint ízeltlábúakat. A növények a gyökérzónában szimbiotikus vagy lazább kapcsolatokat alakítanak ki a rizoszféra-baktériumokkal. A növény-baktérium kapcsolat sok előnyt hordozhat mindkét fél számára. A rizoszféra-baktériumok serkenthetik a növényi növekedést, és szereppel bírnak a fitopatogének elleni védekezésben. Ezeket növényinövekedés-serkentő (PGP) baktériumoknak nevezzük. A PGP-baktériumok igen jelentős potenciált jelentenek a fenntartható mezőgazdaság számára. A PGP-baktériumok izolálásától a különböző hatású biopreparátum-javaslatok megfogalmazásáig végeztünk kutatásokat a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán. Több baktériumfaj esetében is először bizonyítottuk a növényinövekedés- serkentő hatást. 2. Szacsvai Kinga (fizikus-kutató, BBTE, Környezettudomány és Környezetmérnöki Kar, Constantin Cosma Radon laboratórium, Kolozsvár): A beltéri radon kutatás jelenlegi helyzete Romániában A Világegészségügyi Szervezet szerint (WHO, 2009) az ember életidejének legnagyobb részét, kb.80%-át zárt térben tölti, ezért a zárt légtér állapotának megismerése elengedhetetlen. A belső tér egyik ismert eleme a radon, egy természetes eredetű radioaktív gáz, melyet érzékszerveinkkel nem észlelünk, de ennek ellenére mindenütt jelen van. A radon az egyik leginkább megfigyelt, beltéri szennyező anyag, amely tüdőrákot okoz. Az új Euratom alapbiztonsági irányelvben szereplő radon követelményei magukban foglalják a beltéri radonaktivitás-koncentrációra vonatkozó nemzeti referenciaszint létrehozását munkahelyeken és középületeken ≤ 300 Bq/m3. A dolgozat fő célja az éves átlagos beltéri radonaktivitás-koncentráció jelenlegi romániai eredményeinek bemutatása és a – mintegy 7000 radonmérésen alapuló – előzetes romániai beltéri radontérkép ismertetése. Az előzetes kutatási eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált házak mintegy 17%-ában a radonaktivitás-koncentráció meghaladja a 300 Bq/m3 ajánlott szintjét, amelyet az Európai Bizottság a 2013/59/Euratom tanácsi irányelv alapján javasol. 3. Balog Adalbert (professzor, Sapientia EMTE, Kertészmérnöki Tanszék; egyetemi tanulmányait a BBTE-n kezdte, 1993-ban biológiát tanult, majd 1998-ban mesteri fokozatott szerzett ugyanitt ökológiából): Versenyben a terített asztalért Az élővilágban a fajok folyamatosan ádáz harcot vívnak egymással a fennmaradásért. Egy gabonatábla, mindegy, ki ültette, számtalan gombának, ízeltlábúnak nyújt táplálékforrást, és csak sokadik helyen élelem az embernek. Az emberen kívül számtalan faj a mezőgazdasági kultúrákból akarja biztosítani a fennmaradását, a folyamatos versengés ezért elkerülhetetlen. Jelenleg bolygónkon a növénytermesztés által megtermelt javaknak hozzávetőleg 40%-a a kártevők tápláléka lesz. Hogyan próbáljuk ezt mi, emberek megakadályozni, és hogyan próbálják az egyes rovarfajok a folyamatos technológiai fejlődés ellenére (újabb peszticidek, GMO) biztosítani a túlélésüket – ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás. 4. Mezei Tibor-László (patológus kutatóorvos, egyetemi adjunktus, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem): A rosszindulatú tüdődaganatok korszerű diagnózisa, a személyre szabott kezelés irányába tett első lépések. A tudomány különböző területein használt módszerek rohamos fejlődése és ezek hozzáférhetőségének növekedése, elkerülhetetlen változásokat eredményezett számos szakterületen. Ez alól az orvostudomány sem kivétel, amelyben a változások közvetlen haszonélvezője a különböző okok miatt orvoshoz forduló páciens. Az igen szerteágazó orvosi szakágak közül talán a patológia az a szakterület, amely a legtöbbet profitált ezen változásokból. Ugyanakkor, természeténél fogva, egy időben maradtak meg benne egymás mellett a tradicionális (szabad szemmel és mikroszkóp alatt) és az újabbnak számító (molekuláris) vizsgáló módszerek. A molekuláris medicina hajnalán a változások arra kényszerítik a patológust, hogy bizonyos elváltozásokat átértékeljen, és olyan vizsgálati eredményekkel egészítse ki a hagyományos kórszövettani diagnózist, amelyek befolyásolják, vagy adott esetben meghatározzák, a további kezelési stratégiát. Ez kiváltképp érvényes a daganatos megbetegedésekre, elsősorban a rosszindulatú daganatokra. Az előadásban az egyik leggyakoribb és halálozási mutatók vonatkozásában egyik legsúlyosabb betegség, a tüdőrák példáján keresztül szándékszik érzékeltetni a folyamatot, ahogyan a vizsgáló módszerek kifinomulása és a felhalmozott ismeretanyag átalakítják és még inkább emberközpontú tudománnyá teszik a patológiát. 5. Nagy Bálint Zsolt (egyetemi docens, BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, Kolozsvár): Piacok vagy emberek? A pénzügyi viselkedéstan néhány nyitott kérdéséről A hagyományos, főáramlatú közgazdaságtan emberképe a minden körülmények között racionális, önérdekkövető döntéshozón alapult. A legfontosabb elméletek ebből vezették le a társadalmi összjólét maximalizását is, valamint azt, hogy a nagy kiterjedésű gazdasági-pénzügyi rendszerekben létrejövő egyensúly egzakt matematikai modellezésével az egyéni szempontok javarészt mellőzhetőek. Az elmúlt évtizedekben kibontakozó alternatív elméletek, elsősorban a pénzügyi viselkedéstan, amelynek idén immár a harmadik képviselője, Richard Thaler is közgazdasági Nobel-emlékéremben részesült, megkérdőjelezik az említett kereteket, és ismét az egyéni pszichológiához fordulnak a félreárazás, a pénzügyibuborék-képződés, a kockázatkeresés és más titokzatos pénzügyi jelenségek magyarázatául. Nem céljuk lándzsát törni valamely irányzat mellett, csupán néhány gondolatébresztő kérdést feltenni. 6. András Szilárd (matematikus, egyetemi docens, BBTE): Nemzetközi trendek és erdélyi valóság a matematikaoktatásban Az utóbbi néhány évtizedben több „tanügyi reform” zajlott le Romániában. Ezzel párhuzamosan Európában is komoly változások történtek az oktatás területén. Ezeket a változásokat próbálják néhány didaktikai elmélet szempontjából összehasonlítani szigorúan a matematikatanításra vonatkoztatva. Ehhez az ATD-szempontrendszert (Yves Chevallard: Antropological Theory of the Didactics), a didaktikai szituációk elméletét (Guy Brousseau: Theory of Didactical Situations), a Van Hiele-típusú keretrendszereket, az Alan Schoenfield-féle TRU-rendszert (Teaching for Robust Understanding), illetve a Vienner Schlomo és David Tall által kidolgozott fogalomképzet-megközelítést fogják használni. 7. Márton Lőrinc (Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Kar, Villamosmérnöki Tanszék):Számítógépes hálózaton kommunikáló robotirányítási rendszerek Távvezérelt robotirányítási rendszereket akkor alkalmazhatunk, ha a robot a kitűzött feladatot az emberi felhasználó számára veszélyes, vagy a felhasználó által nem elérhető környezetben kell, hogy elvégezze. A felhasználó a robotra szerelt érzékelőkből kinyert adatok és videóinformáció alapján irányítja a robotot. Amennyiben jelentős a robot és a felhasználó közötti fizikai távolság, a kommunikációt számítógépes hálózaton keresztül valósíthatjuk meg. A robot és a felhasználó közötti kommunikációs csatornákban az adatátvitel minősége (pl. a kommunikációs késleltetés vagy az adatcsomagok elvesztésének gyakorisága) befolyásolja a robotirányítási jellemzőket (elérhető pozicionálási pontosság, a beavatkozás gyorsasága). A kutatói munka során olyan adatforgalmi szabályozót dolgoztak ki, amely biztosítja az adatátvitel jó minőségét a hálózaton kialakított robotirányítási rendszer időkritikus csatornáin, változó minőségű kommunikációs körülmények között is. Az algoritmus tervezéséhez több-kritériumú optimalizálási technikákat alkalmaztak. A kidolgozott módszer stabilitását sztochasztikus sorelmélet segítségével vizsgálták. A megvalósított adatforgalmi szabályozó hatékonyságát mérésekkel is igazolták. 8. Varga P. Ildikó (egyetemi adjunktus, BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézet, Kolozsvár):„Finnország egyik leglelkesebb diplomatája itt több mint 50 éven keresztül.” Vikár Béla szerepe a magyar−finn kapcsolatokban Finnország idén ünnepli függetlenségének százéves évfordulóját. Az előadás a magyar-finn kapcsolatokat tekinti át a XIX. századtól 1937-ig, a személyes kapcsolatoktól az államközi szerződés megkötéséig. A kapcsolatok előmozdításában Vikár Béla (1859−1945) központi szerepet játszott. Vikár nevét leginkább a Kalevala fordítójaként ismerjük, de lapszerkesztőként és irodalomszervezőként is figyelmet érdemel. Különösen szerkesztői tevékenységét jellemezte a finn kultúra, Finnország politikai helyzete iránti érdeklődés. A cenzúra, a finnek jogai az orosz cári birodalomban vagy a nők helyzete Finnországban és Magyarországon egyaránt megjelennek a Vikár szerkesztette lapokban. Az előadás arra kíván rámutatni, hogy bár a személyes kapcsolatok mozgatórugója egyértelműen a nyelvrokonság volt, ez valójában csak apropóul szolgált egy sokrétű, sokoldalú, egymást modellként állító viszony- és kapcsolatrendszer megteremtéséhez és fenntartásához. 9. Vremir Mátyás (tudományos kutató, EME, Kolozsvár): Az erdélyi felső-kréta korú gerinces fauna újraértékelése a legújabb kutatások tükrében Az erdélyi késő-kréta korú gerinces faunát nem sikerül helyesen értelmeznünk pont azért, mert – a leletek sokaságától eltekintve − fossziliáink többsége rendkívül hiányos. Miért is fontos ennek a régen kihalt, eltűnt és tőlünk elszakadt faunának az értelmezése? Éppen azért, mert hirtelen kihalt. Ez egy rétegtanilag és időben rendkívül hosszú evolúciós periódus alkonyát jellemzi. Európa ilyen szempontból sötét folt, ellentétben a nagyon gazdag és rendkívül terjedelmesen feltárt észak-amerikai, dél-amerikai, illetve ázsiai földrészekkel. A szegényes információk dacára, az európai (spanyol, francia, olasz, holland, magyar és erdélyi) leletek arról tanúskodnak, hogy egy felszabdalt szigetvilág különös és endemikus faunájával állunk szemben a kréta-korszak végén. Az erdélyi sziget kitűnik abban is, hogy aberráns elváltozások (pl. nanizmus, gigantizmus, stb.) mutatkoznak a legkülönfélébb állatcsoportoknál. A legújabb feltárások eredményei arra engednek következtetni, hogy a nyugat-európai paleontológiai sémára épült kép meglehetősen bizonytalan. Teljes csontvázak, rendkívüli asszociációk, új korhatározások, korszerű geotektonikai és ősföldrajzi értelmezések teljesen más fényt vetítenek Erdélyre és az akkori erdélyi szigetre a dinoszauruszok kihalásának utolsó felvonásában. 10. Szász Anikó (tudományos kutató, EME, Kolozsvár: A kolozsvári református egyházközség gazdálkodása a 17. század második felében Az unitárius vallású Kolozsváron a református egyházközség Báthory Gábor fejedelem támogatásával 1609-ben jött létre. Fejlődését a 17.század folyamán a református fejedelmek anyagi és politikai támogatásának köszönhette. Az alapításkor, illetve később elnyert ingatlanok (templomok, iskolaépületek, lelkészek és tanárok házai) illetve jövedelmek, valamint bizonyos politikai intézkedések lehetővé tették, hogy rövid idő alatt az Erdélyi Fejedelemség egyik legnépesebb és legjelentősebb református egyházközsége legyen. Vagyonát a levéltári források alapján vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a vármegye tehetősebb, középnemesi földbirtokosainak rétegéhez tartozott. 11. Lakatos-Balla Attila (gyűjteményvezető, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség): Gyűjtemény- és múzeumszervezés a Nagyváradi római katolikus egyházmegyében Az előadás felvázolja, hogy a nagyváradi egyházmegye 2013 óta működő közgyűjteményi osztálya milyen erőfeszítéseket tett az egykor nagy hírű, ám az utóbbi évtizedekben többször is megtépázott és sokáig gazdátlan egyházművészeti gyűjteményeinek rendezése érdekében. Ennek aktualitását az adná, hogy éppen a konferenciával egy időben kezdődik el a nagyváradi római katolikus püspöki palota műemléki felújítása és közösségi térré, többek között múzeumi terekké való átalakítása. Az előadás ennek terveit is röviden ismerteti. Szabadság (Kolozsvár) 2017. november 25.Emberközpontúság a mai magyar tudományosság célkeresztjébenKolozsváron zajlik a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum A Protestáns Teológiai Intézet felújított dísztermében nyitották meg tegnap délelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) szervezésében és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke fővédnöksége alatt, a tizenhatodik alkalommal megrendezett A Magyar Tudomány Erdélyben fórumot. A rendezvénysorozatot, konferenciák és tudománynépszerűsítő előadások formájában, Erdély-szerte tizenhat akció előzte meg Kolozsváron, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Érmindszenten és Sepsiszentgyörgyön. A résztvevők hazai és anyaországi neves tudósok, kutatók vagy fiatal szakemberek, akik közösen vallják a rendezvény idei mottójául választott emberközpontú tudomány értékei terjesztésének fontosságát, és a kétoldali szakmai kapcsolatok ápolásának nélkülözhetetlenségét. A tegnapi megnyitót plenáris előadások követték, ma pedig több helyszínen szekcióülések zajlanak. A megnyitón Sipos Gábor EME-elnök a rendezvény mottójával (Emberközpontú tudomány) összhangban álló plenáris előadásokra hívta fel a figyelmet, amelyek nem annyira a szakemberekhez, hanem az érdeklődőkhöz szólnak. Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke hasonló észrevételt fogalmazott meg, arra emlékeztetve, hogy 1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és 2003 óta törvényes előírás a magyar tudomány napjaként megünnepelni, amihez az EME 2002-ben csatlakozott. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa nevében Simon Edina konzul köszöntötte a fórumot, kiemelve, hogy „a tudomány megismerhető, rólunk szól”, és társadalmi támogatottságát időnként az elért eredmények felmutatásával kell viszonoznia. A közösség felelőssége pedig abban áll, hogy miként hasznosítja a tudományos értékeket. Dávid László a Sapientia EMTE rektora azt hangsúlyozta, hogy intézménye jó tudású, elkötelezett magyar egyetemi közösséget termelt ki, sok fiatal tehetséget volt képes itthon tartani. Markó Bálint a BBTE rektorhelyettese elmondta: a diákok számára fontos munkájuk eredményeinek ismertetése és elismerése. Csoma Botond képviselő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üzenetét tolmácsolta, aki a politikai szempontból zavarosnak ígérkező jövő év kapcsán egy százfős lista kidolgozását és közzétételét említette meg. A lista azok névsorát tartalmazná, akik romániai magyar irodalmárokként, művészekként, sportolókként, társadalom- és az egzakt tudományok művelőiként életművűkkel tagadhatatlanul hozzájárultak az ország fejlődéséhez. Őrségváltásra is sor került: nyugalomba vonulása miatt Tarnóczi Mariannt, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetőjét, aki hosszú éveken át ápolta az erdélyi tudóskapcsolatokat, virággal és emlékalbummal búcsúztatták, és köszöntötték a helyébe lépő Morvai Tündét. Bitay Enikő EME-főtitkár ismertette a rendezvénysorozat programját, amelyet a szakmaiság és ismeretterjesztés jellemez. Az összesen 406 szerző 304 előadása utólag kiadványokban is elérhetővé válik. Ezután plenáris előadások hangzottak el az alkalmazott biológiai kutatásokról, a beltéri radonkutatásról és aktuális élelmiszer-előállítási kérdésekről. A fiatal kutatók és oktatók elismerése a hagyományos gr. Mikó Imre-emlékplakettel az idén a következőknek jutott: Gobesz F. Zsongor (építészet), Szacsvai Kinga (fizika), Mezei Tibor László (orvostudományok). A Visszhang kórus minikoncertje színesített az ünnepséget. Tegnap még nyolc plenáris előadás hangzott el, ma pedig szekcióülésekkel zárul A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 16. fórum. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
